Jópofa bölcsességfog - és egy kis elméleti magyarázat

Most nézzünk egy kis elméleti magyarázatot, jópofa illusztrációval. Az alábbi képen látható, ahogy a szomorú bölcsességfog nekidől az előtte álló fogaknak, akik ettől éppen - szemmel láthatóan - frászt kapnak.  

A bölcsességfog és a második nagyőrlőfog közötti két villám az ott fennálló feszülést, nyomást jelzi.

De milyen hátrányokkal is jár ez pontosan?

bolcsessegfog nekidol2

1. Helyhiány miatt a bölcsességfogak az előttük álló teljes fogazat torlódását idézhetik elő.

bölcsességfogak számára az esetek túlnyomó többségében nincs hely. Ilyenkor úgy "csinálnak helyet" maguknak, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé (azaz előre) tolják. A torlódott fogazat fogszabályozással szabályossá alakítható, de önmagától normális pozícióba kerülni nem fog. Ezért sokkal egyszerűbb megelőzni, hogy a fogazat a bölcsességfog kinövése miatt torlódott legyen.

2.  Ha a fog előtörésének csak részleges akadálya van, és egy ponton át tudja "szakítani" a száj nyálkahártyáját

A fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ha ebbe a tasakba kórokozók, ételmaradék, stb. jutnak, akkor igen heves fájdalommal, szájzárral, bűzös lehelettel, magas lázzal és duzzanattal járó gyulladás jöhet létre.

3.  Fogszuvasodást okoz

A 2. nagyörlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyörlő hátsó felszínén szuvasodást okozhat, azáltal, hogy ott nem öntisztuló, és egyébként fogkefével sem tisztítható helyzet jön létre.


Megmutatjuk egy korábbi esetünk fotódokumentációját, amelyen ugyanez az eset állott fenn:

bolcsessegfogvertcalis1

Nos ezekután nyilvánvaló, hogy az ilyen bölcsességfogak eltávolítása abszolút indokolt.

logosanoral2